Diós szelet

Múlt héten voltam gasztrós Brunchon a Kino-ban, és én is vittem sütit:)...a múltkorira nem tudtam, mert akkor még nagyon nem voltam sütős-főzős hangulatban.

Viszont megérte vinni, mert úgy éreztem abból, hogy milyen ütemben fogyott, hogy jó lett:) igaz a készítés során felmerültek komplikációk...de csak azért mert meglehetősen hebrencs voltam....

Most is egy mesteres receptet vittem...ugye, akkor a szokásos link! Nézzétek meg!:)

Hozzávalók- 20 szelethez:

20 dkg darált dió

1 ek liszt (a recept eredetileg burgonyalisztet ír, de nekem az nem volt itthon)

1/2 kk sütőpor

2 tojás

10 dkg porcukor

díszítés:

10 dkg étcsoki

1 ek olaj

dió darabok

Miközben a sütőt 150 fokra előmelegítettem, a diót ledaráltam a szuper szülinapi-darálómmal, amit imádok! Összekevertem a liszttel és a sütőporral.

Egy másik edényben a tojást a cukorral habosra vertem, majd beleforgattam a diós keveréket. Kivajaztam egy 20 x 20-as teflon sütőformát (kölcsön kaptam Zsuzsától...de remek karácsonyi ajándékötlet, a szakácskönyvek, kütyük és kötény mellett:)) és beleöntöttem a cuccot. 20 percig sütöttem, majd miután kiszedtem, hülni hagytam.

Amikor kissé kihült kiborítottam és teljesen hűtöttem. A mikróban felmelegítettem a csokit az olajjal és a felszeletelt süti darabokat belemártottam...vagyis inkább próbáltuk...a végén kenés lett belőle...majd a diókkal díszítettük.

Miközben mindez készült azon morfondíroztunk, hogy hogy lehet ezzel a számmal nagy visszatérést elképzelni...valamint, hogy ez a szám miért olyan átkozottul szexuális????

Mindkét kérdésre szabad a válasz!