Lúdlábtorta

Mostanában kifejezetten könnyen megy az ünnepi vásárlás, hiszen szeretteimnek ételekkel kedveskedek. Eddig nekem úgy tűnik hogy ennek kifejezetten örülnek is, mondjuk nem is csoda, ha olyat kapnak, mint az édesapám születésnapjára alkotott lúdláb torta.

Mert az egyszerűen, minden önámítás és beképzeltség nélkül isteni lett. Mondhatni egy tökéletes gasztronómiai élmény volt számomra. És nem, nemcsak amiatt mert december óta gyakorlatilag nem eszem olyat ami édes, hanem tényleg nagyon finom lett.
De hogy ne csak fényezzem magam, hanem konstruktívan kritizáljak is: a csokival bevonás még közel sem tökéletes. Vagyis az az oldal, ahol bőven volt alapanyag nagyon szép lett, a másikon viszont valahogy úgy meglátszik, hogy most csináltam először. Nem baj, a következő már úgy gondolom jól fog sikerülni.
A receptet a Nagy süteményes könyvben találtam, ahonnan már készítettem korábban is sok finomságot, de amit még gasztromániám előtt vettem.

És íme a recept:

Hozzávalók:

Tésztához:

3 tojás

3 ek liszt

3 ek cukor

1 ek kakaópor

1 kisebb üveg meggybefőtt (ha nem akarsz nagyon kiszúrni az ünnepelttel akkor magozott)

A krémhez:

1 csomag csokis pudingpor

1 ek kakaópor

3 ek cukor

20 dkg vaj

10 dkg étcsoki

Tetejére:

20 dkg ét tortabevonó csokoládé

A piskóta alaphoz a tojássárgákat a cukorral habosra kevertem, majd szépen nyugisan hozzáadtam a kakaóport és a lisztet és végül a fehérjékből vert kemény habot. Egy sütőpapírral kibélelt 26 cm-es tortaformában 180 fokon 20 percig sütöttem. Sülés után hülni hagytam, addig elkészítettem a krémet (a folyamatban nagyon sokat segített Zsuzsa is, természetesen)

A pudingot megfőztem, a plusz cukrot és kakaót is hozzáadtam, majd amikor kész lett a forró masszába belekevertem az apró darabokra tördelt étcsokit. A vajat habosra kevertem, majd hozzáadtam és belekevertem a meggyet.

Mivel nem tudtam elképzelni hogyan viselkedik a krém a tortaforma szélét rátettem a tésztára és így lapátoltam rá. Amikor megszilárdult az egészet bevontam a gőzfürdőn felmelegített csokoládéval.

Díszíteni is díszítettem:)

Krémes pite

Már többször megállapítottam, hogy a főzés terápia. Még jobb terápia, ha vannak olyanok, akik szívesen megeszik amit készítettél. Még jobb terápia, ha utána elismerő emaileket írnak neked. Igen, ezek szerint a főzés tekinthető egyfajta egotripnek.

Az egotrip jó, az egotrip szükséges! És ez a fajta még nem is olyan veszélyes:)

Szóval az aktuális terápiás-kollegás-újdonság recept:

Hozzávalók:

1 csomag mirelit leveles tészta

1 csomag hidegen kikeverhető vaníliás pudingpor

3 dl tej

1 dl habtejszín

1- 1,5 dl dzsem (én erdei gyümölcsöset használtam)

Díszítéshez:
2 ek dzsem

1 dl porcukor

2 ek víz

A levelestésztát kinyújtottam, majd három részbe vágtam. Így sütöttem 220 fokon 15 percig, majd hagytam kihülni.

Közben kikevertem a pudingport, bele a felvert tejszínhabot. A krémet az egyik tésztalapra kentem. Ráraktam a második tésztalapot, majd ezt megkentem a dzsemmel. Erre került a harmadik tésztalap.

A díszítéshez a 2 ek dzsemet felmelegítettem, majd a felső lap tetejére kentem. Amikor kihűlt rákentem a cukormázat. (ja, ezt előtte megcsináltam: a vizet és a porcukrot homogénre kevertem)

A süti finom lett:)

Csokoládés mogyorótorta

Ez a bejegyzés meglehetősen megkésett, de jobb később, mint soha. Ugye?
Pár hasznos tipp a jövőre nézve. Az ember mindig a saját faszságából tanul a leginkább. Ugye?

1. Ha a legjobb barátnőd rábök egy receptre, hogy „lécci-lécci-lécci ezt csináld meg nekem”, akkor ajánlatos elolvasni a receptet mielőtt rávágod, hogy „Persze, naná”. Mert kiderülhet (mint, ahogy nálam ki is derült), hogy a bevállalt recept valami iszonyatosan bonyolult. Egy olyan recept, ahol minden lépés legalább 20 perc és legalább 3 edény kell hozzá.

2. Soha ne feledd elolvasni a nehézségi fokozatot. Én eddig nem tulajdonítottam ezeknek különösebb jelentőséget, de most megtanultam, hogy a négyszakácssapkás-mesterszakácsoknak fokozat mit is jelent. Azt, hogy három óráig fogsz szarakodni, de a végeredmény nem is fogja megközelíteni a képen lévőt.

Mindenesetre a mogyorótorta nagyon jó ízű volt. Igaz három óra munkával sikerült egy nagyon szép, meglehetősen esztétikus pudingot készítenem. Ez egy kicsit kiakasztott, de azért megvigasztalt az a tény, hogy a pudingizé mindenkinek nagyon ízlett.

Hozzávalók:

A mogyorós habtésztához:
2 tojásfehérje
6 dkg kristálycukor
6 dkg pirított, darált mogyoró

Mogyorókrémhez:
1 kanál zselatinpor
3 tojás
1 ek kakaó
15 dkg étcsoki
5 dkg tejcsoki
6 dkg vaj
2 dl habbá vert tejszín

Díszítéshez:
6 dkg pirított, összevagdalt mogyoró
kakaó
porcukor

Huuhhh leírni is nehéz lesz…a sütőt 160 fokra melegítettem, amíg melegedett sütőpapírból három 20 cm átmérőjű kört vágtam és ezeket egy tepsire fektettem. A tojásfehérjéket habbá vertem, majd apránként hozzáadtam a cukrot és a darált mogyorót.
Ezt a meglehetősen ragadós masszát a lapokra simítottam, majd 7 percig sütöttem. És hagytam kihülni.
A krém elkészítése bonyolultabb volt.
A cukrot 3 dl vízben feloldottam, majd forraltam 6 percig. Itt kezdődtek a bonyodalmak, mert elvileg hideg vízbe csepegtetve kis golyókat kellett volna képezni, ami nem történt meg…csak sokkal később. A tojásokat habbá vertem, majd adagonként hozzáadtam ezt a szirupot, addig kell habverővel keverni, amíg ez a krém meg nem emelkedik. A zselatint felforraltam és ehhez hozzáadtam, majd a kakaót is és a felolvasztott csokikat. Ehhez jött a vaj, amivel habosra vertem, majd a tejszínhab.
A masszát szilárdulásig kell(ene) hűteni. Itt jött a második bonyodalom. a cucc egyszerűen nem volt hajlandó szilárdulni. A következő lépésben kreatívnak kellett emiatt lenni, mert a krémet nem kentem a habtésztás lapokra, hanem öntöttem egy szép tálba. De! ugyanúgy megdíszítettem a vágott mogyival és a kakaóval.

Szülinapi puding

Ha valamelyik barátodnak szülinapja van, csinálsz neki valami kedveset. Én Ritának szülinapi pudingot készítettem, mert szereti:)

receptet nem nagyon kell leírni, mert tejszínízű pudingport használtam, amin rajta van az utasítás, és sima tortazselét. Igaz az epreket én vágtam szép formájúra.

Persze elfelejtettem képet csinálni róla, amikor még szép volt, de így trutymósan is fincsi volt:).

Rita, még egyszer nagyon boldog születésnapot Neked!!!!

A "B" menü II. - Zselés gyümölcstorta

Hozzávalók:
Tortaalap (lehet venni, sütni...azért a sütött finomabb)
Vaníliás/tejszínízű puding
Őszibarack konzerv
Tortazselé

Ahogy így elnézem ezeket az alapanyagokat nem is értem miért nem készítek gyakrabban, hiszen nagyon egyszerű, és finom süti. Nem tudom, hogy férfiasétel-e, de azt mindenképpen jó jelként fogtam fel, hogy Ádám második szeletével gyakorlatilag kivégzett egy negyed tortát:)
A tortalapot megkenem a pudinggal, hagyom kihülni, majd szépen körbe díszítem a felszeletelt őszibarackkal (én más gyümölcsökkel is szoktam variálni), majd a tortazselét ráöntöm és megvárom míg megdermed.
Utána hűtöm egy ideig.
Képem erről csak furcsa van, mert basszus elfelejtettem időben lefotózni...ez részben a fáradtságnak, részben a társaságnak, részben a bornak köszönhető....nem baj majd csinálok nemsokára újra és akkor pótlom a jó fotót, addig is itt a szar...