Mogyorós keksz

Ha az ember munkatársának születésnapja van (és tud róla), és kollegája azokhoz tartozik akik megkönnyítik, és kifejezetten szórakoztatóvá teszik a munkanapját, akkor süt neki valami finomat. Vol. 1.

Hozzávalók:

12 dkg vaj
8 dkg porcukor
12 dkg liszt
8 dkg darált mogyoró
16 darab egész mogyoró
1 tojássárgája

Először a vajat a porcukorral habverővel alaposan elkevertem. (Persze azért közben anyáztam rendesen, amikor a hajamra, ruhámra, arcomba szállt a porcukor. Igen, nem kell mindent azonnal turbón kezdeni- A lesson to be learned in life as well.)
Utána amikor ezzel és egy kis mosakodással- takarítással kész lettem, hozzáadtam a darált mogyorót, a tojássárgáját és a lisztet. (A darált mogyoróról annyit, hogy van az a kis cuki kézidarálóm...amivel ennyi mogyorót iszonyatosan nehéz ledarálni...és az ember elkezd vágyakozni egy szép elektromos kis kávédaráló után...nem rossz ötlet karácsonyra, jövőre, ilyenekre)
A masszából diónyi gömböket formáltam, ellapítottam őket, a közepükbe egy-egy szem mogyorót tettem.
Ettől lett olyan jellegzetes cici-formája a dolognak, ami persze nem nekem tűnt fel...de utána már nem is tudtam másra gondolni, mint a mell-sütikre.
A kis, lapos göböket viszonylag távol pakoltam egymástól sütőpapírral bélelt tepsiben, és 180 fokon 15 perc alatt megsütöttem. Furcsán puhának tűnt sütés után, de aztán megszilárdult.

A recept eredetileg a DometicGoddessen volt, itt, ami az egyik kedvenc gasztroblogom! Persze ő nem tért ki a sütik anatómiai formájára...ilyen hülyeségekről csak én írok.