Gyakran kattanok rá egy-egy számra. Ilyenkor nem nagyon lehet bírni velem, kiakasztom a környezetem, hallgatok, énekelek, táncolok, nyűgök, bizonyítom a szám zsenialitását, emailt küldök róla, blogbejegyzek....stb.
Az utóbbi napokban erre a számra kattantam rá, de annyira, h repeatben ment a vasárnapi vacsi főzése alatt végig...és már-már mániákusnak érezném magam, ha nem lenne ennyire jó szám. És nem tudom, hogy a gimi feeling ez, vagy valami teljesen más...
És most nincs más, hát jöjj elő
Húsrágó, hídverő, félkarral ölelő
Itt elveszett este egy bogár a testbe
Hogyha új trükköt nem csinálsz
Holnap kijön egy óriás
Téged megesz, engem elás
És nem csinál semmi mást
Ez a kurva nagy óriást
Mindentől messze, a szívhez közel
Csinálj csodát, én meg elhiszem
Hogy kell egy rendszer, ami nem mozog
És megígérte Anyu is, hogy megkapod
Mert a karod csak egy holt ág, vágd el és szaladj
Egy vonalban vannak most a szíved meg az agyad
Húsrágó, hídverő, ne sírj a versen
Én idáig jöttem, most dolgozzon a lelkem
Csak azért kerül a főzős blogba, mert úgy érzem muszáj, kell, jobb lesz tőle, hátha más is rákattan és énekelhetjük együtt. Vagy írjatok olyat amire rákattanhatnék...
2008. március 5., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
Hát, a Kispál inkább étvágy ellen hat, szerény véleményem szerint. No offense.
None taken...de egyszerűen ezzel nem tudok egyetérteni...és kispál mellett főztem a finomat:)
Hali, itt R. Tudod a véleményem a Kispálról, de be kell vallanom, hogy ha rád olyan jól hat, hogy ilyen finiket csinálj (pl nekem :)), hallgasd, énekeld, táncizzd és a többi. Egyébként Shakirára jobb főzni. :):)
Megjegyzés küldése